Kaputelefon vásárlás előtt
el kell dönteni, hogy megelégszünk-e a csak hangot továbbító audió, vagy a kaputól a lakásba képet is továbbító, és ezáltal nagyobb biztonságot nyújtó video kaputelefont szeretnék.
Minden kaputelefon képes kapunyitásra is, ha mágneszárat is vásárolunk, illetve szerelünk fel hozzá.
Installáció:
Az audió kaputelefonok többsége, a kommunikációhoz megelégednek 1 vezetékérpárral (2 vezető ér). Csak a kapunyitáshoz szükséges még egy érpár.
Video kaputelefonokkal foglalkozunk:
Azonban, ahol a kapu túl messze van, vagy a tulajdonos nehezen tud kijutni a kapuhoz, a mágneszár felszerelése lehetővé teszi a lakásból való kapunyitást.
Fontos azonban tudni azt is, hogy míg az analóg rendszerek tápfeszültség ellátása, közvetlenül a beltéri egységbe épített adapterről (ebben az esetben a beltéri egység tápvezetékét közvetlenül konnektorba lehet csatlakoztatni), vagy a hozzá járó külső adapterről történik. (Az esztétikus szuper vékony beltérik térhódítása révén ez az elterjedtebb.) Ez általában „dugasztáp” (a doboza „lóg” a konnektoron, mint egy telefontöltő), melynek kimenő vezetékét (általában 1 – 1,5 m) a beltéri egységbe kell csatlakoztatni.
Előfordulhat, hogy a kapunyitó elektronika (mágneszár) használatakor még egy külön tápegységre is szükség lehet, ami a mágneszárat látja el tápfeszültséggel.
A tápegység(ek) esztétikus elhelyezésének lehetőségére már vásárlás előtt érdemes gondolni.
A digitális rendszerek legtöbbször sínre szerelhető (mint az áramvédő kismegszakítók), vagy kapcsolószekrénybe elhelyezhető tápegységgel rendelkeznek, amelyek mellé még egy külön dobozban lévő leválasztó egységet is el kell helyezni. Ezért ebben az esetben a vezetékezést úgy kell kialakítani, hogy minden egység (1 db) érpárja, ide a kapcsolószekrénybe legyen bevezetve. A mágneszárat a kaputábla megfelelő kivezetésére lehet kötni.
Vezetékezés:
Léteznek a videó jel továbbításához koaxiális kábelt igénylő analóg rendszerek, de ezek ma már elég ritkák. A koax kábel ebben az esetben egy érpárnak tekintendő.
Ha nem koax kábeles a rendszerünk, analóg rendszernél,
A kábel egyik végét a beltéri egységhez, a másikat a kültéri egységhez vezessük. A kültéri egység mögött egy kötéssel továbbvihető egy 2 eres kábelen a mágneszár nyitófeszültsége.
50 és 100 m között, az UTP vagy FTP kábel vezetőereinek párhuzamosításával az érkeresztmetszet megduplázható, ilyenkor csak abban az esetben van szükség még két szál vastagabb vezetékre, ha mágneszárat is használunk.
Két beltéri egységnél a kábelezés történhet sorba fűzéssel, vagy csillagpontba kötéssel.
Azonban 2-nél több beltéri egység, vagy 1-nél több kaputábla használatakor már szinti elosztó egységre is szükség van, ezért itt már csak a csillagpontos topológia alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy minden egység (kivéve a mágneszár(ak)) vezetéke egy közös helyre (kapcsolószekrény) kell, hogy összefussanak.
Két beltéri és egy kaputábla használatakor, ha könnyebben kivitelezhető a vezetékezés úgy, hogy a 2. beltéri vezetékét az első beltéri egységhez vezetjük, ezt a megoldást is használhatjuk, ekkor a 2. beltéri egységet párhuzamosan rákötjük az elsőre (az eljárás neve: sorba fűzés”). De egy későbbi esetleges bővítés során innen nem fogunk tudni tovább lépni, (ha az első beltéri és a kapcsolószekrényben elhelyezett tápegység + leválasztó egység közé 1 érpáras vezetéket használtunk).
Ezért célszerűbb a kisebb digitális rendszert is csillagpontosra tervezni. Azaz minden vezetéket egy központi helyre (a kapcsolószekrénybe) vezetni.
Ahogy fentebb már szó esett róla, a digitális rendszerek 1 érpáron (2 vezetéken) mindent meg tudnak csinálni. Az érpárnak csavart kialakításúnak kell lennie. (Ha párhuzamos kialakítású kábelünk van, azt egy fúrógép segítségével össze kell sodorni, úgy, hogy méterenként legalább 4-szer csavarodjon.) 75-100 m-ig kitűnően megfelel a réz áramvezetőjű UTP vagy FTP kábel, amiben ugyan 3-al több érpár van a szükségesnél, de a későbbiekben ez jól jöhet érszakadás, más berendezések összekötése miatt. 75-100 m-től 150 m-ig használjunk JB-Y (St) 2x0,8 mm tűzjelző kábelt.
vagy felületre szerelendő kültéri egysége van-e.
A süllyesztve szerelendőnek az elektronikája egy olyan dobozban van a készülék hátulján, ami falba, vagy kapufélfába való süllyesztés nélkül beázna, és nem is lenne esztétikus. Ezekhez általában az előlaphoz sem jár esővédő keret, pedig ha olyan helyre kerül ahol eső érheti, magunknak kell gondoskodni esővédőről.
A felületre szerelendő kaputáblákhoz jár az esővédő is.
A gyártók inkább a becsengetéskor felgyulladó LED-es megvilágítást helyezik előtérbe. Léteznek az emberi szemmel is látható fényű LED-el felszerelt, és infra LED-es készülékek is. Ki ezt, ki azt tartja jobbnak, annyi biztos, hogy a látogatónak az infra LED-es nem "süti ki a szemét". Az éjszaka látott kép mindkét esetben csak fekete-fehér.
Vannak olyan kaputáblák is, amelyek kódzárasak, vagy proximity kártyaolvasósak, ezek segítségével kódok beütésével vagy kártyákkal, kulcstartókkal is kaput nyithatunk magunknak hazaérkezéskor.
Digitális rendszereknél több kaputábla is lehetséges, egy vagy több beltéri egységgel felszerelt rendszernél is.
A kaputáblákat a bejárattal szemben, vállmagasságba szokás szerelni, hogy az alacsonyabb és a magasabb emberek fejét is lássuk. Előfordulhat olyan felszerelési hely, ahol ez nem megvalósítható, ilyenkor kell olyan szettet (vagy külön kiválasztható kapuegységet) vásárolni, amelyiknek állítható a kamera dőlésszöge. Ez általában csak 10-15 fok. Vagy vannak gyári döntő kerettel rendelkező kültérik is.
Beltéri egység:
Az utóbbi időben a kagyló nélküli kihangosítós készülékek felé tolódott a hangsúly, de létezik kombinált, kagylós és kihangosítós változat is.
Az analóg készülékek is tudnak többféle csengető hangot, melyet telepítéskor kiválaszthatunk.
A digitális rendszerűek között találhatók képmemóriás készülékek is, melyek a saját beépített memóriájukba, vagy cserélhető memóriakártyára rögzítik a becsengető fényképét. A memóriakártyások médialejátszóként is tudnak üzemelni.
Egyes készülékek telefonvonallal is összekapcsolhatók, így ha távozáskor arra a funkcióra állítjuk a beltéri egységet, az fel fog minket hívni telefonon és kommunikálhatunk a látogatóval, vagy még ajtót is nyithatunk neki.
Több beltéri egység:
Analóg rendszereknél általában kijelenthető, hogy a max. 4 db beltéri egység sorba fűzhető (párhuzamosan összekötjük minden kivezetését a másik készülék(ek) azonos jelölésű kivezetéseivel). Az analóg rendszerben azonban a házon belüli, egymással való beszélgetés (interkom) általában nincs kialakítva.
Az egy lakásos rendszernél, ha a kapunál becsöngetnek, minden beltéri leadja a csengető hangot, és mindegyiken megjelenik a kaputábla által közvetített kép. Ekkor bármelyik beltériről beszélgethetünk a látogatóval és bármelyikről nyithatjuk a mágneszárat is. Forgalmaznak már gyárilag összecsomagolt 2 beltéris analóg rendszereket is, vagy egyes típusokból külön is árusítanak önálló beltéri egységeket.
Mágneszár:
A köztudatban elterjedt elnevezés nem egészen korrekt, mert azt az eszközt nevezzük mágneszárnak, ami valójában az ellen oldal. Ez az ellen oldal egy fészekszerkezet, amibe a hagyományos zár nyelve betolódik.
Helyesebb lenne elektromos ellen oldalnak nevezni, és azt a készüléket mágneszárnak (van ilyen) ami az ajtóban elhelyezett saját nyelvvel rendelkezik, és működésekor azt mozdítja el. Az elektromos ellen oldal tehát nem más, mint egy fészekszerkezet, mely a kapu kézzel történő megtolásakor kifordul a helyéről akkor, ha a reteszelését egy elektromágnes oldja. Az ellen oldal mindig az ajtó keretében található, és a mechanikus zár nyelvét foglalja magába. Ha kulccsal jövünk be az ajtón, akkor a zárnyelvet húzzuk vissza a kulcs elfordításával. Ha viszont kaputelefonról nyitjuk az ajtót, akkor az ellen oldalt tesszük szabaddá, a zárnyelv marad a helyén. Célszerű állítható zárnyelves típust választani, ezáltal kiküszöbölhetjük a fémajtó hőmérsékletfüggő méretváltozását.
Mechanikai felépítése szerint megkülönböztetünk hosszú pajzsos és rövid pajzsos kivitelt is. A hosszú pajzsos azokhoz a mechanikus zárakhoz valók, amelyeken két zárnyelv található, egy a kilincsnek és egy a kulcsnak. Ilyenkor a - külső kilincs eltávolítása után (!) – úgy szereljük fel, hogy a kilincshez tartozó nyelv az elektromosan vezérelhető, a kulcshoz tartozó nyelv a fix kivágásba hatolhasson. Így éjszakára, vagy amikor hosszabb időre elutazunk, két zárnyelvvel is biztosíthatjuk a kapu nyithatatlanságát. A pajzsok mindkét típusnál megfordíthatók, így jobbos és balos ajtókhoz is használhatók.
A reteszelhető változatnál egy kis kar átbillentésével, például cégeknél, nappalra olyan helyzetbe állíthatók, hogy elektromos jel nélkül is nyíljon az ajtó. Munkaidő végén a kart átállítják, és ettől kezdve már csak a portás nyithatja belülről elektromos vezérléssel.