A cookie-k segítenek szolgáltatásaink biztosításában. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatábaTovábbi információRendben

Árukereső.hu
flexio bt

elektronikai webáruház

Kaputelefon ismertető

Kaputelefon vásárlás előtt

el kell dönteni, hogy megelégszünk-e a csak hangot továbbító audió, vagy a kaputól a lakásba képet is továbbító, és ezáltal nagyobb biztonságot nyújtó video kaputelefont szeretnék.

Minden kaputelefon képes kapunyitásra is, ha mágneszárat is vásárolunk, illetve szerelünk fel hozzá.

 

Installáció:

Az audió kaputelefonok többsége, a kommunikációhoz megelégednek 1 vezetékérpárral (2 vezető ér). Csak a kapunyitáshoz szükséges még egy érpár.

   Audió kaputelefon szett egy beltéri egységgel M115F-P104F részletes ismertetéséhez kattintson ide!

Részletesen inkább a bonyolultabb, és talán a ma még kevésbé ismert

Video kaputelefonokkal foglalkozunk:

 Színes, multifunkciós video kaputelefon 7 coll (szett) EMOS RL-03M. részletes ismertetéséhez kattintson ide!

Az elterjedtebb és olcsóbb analóg rendszerű videó kaputelefonoknál a kép- és hangkapcsolat létrejöttéhez 2 érpár (4 vezető ér) szükséges.

 Sokan megelégednek a rendszerrel elektromos, a lakásból vezérelhető kapunyitó (mágneszár) használata nélkül. Mert, például kertes háznál úgy is ki kell menniük az udvarra a kutyát elzárni, vagy, mert nem szeretnének bajlódni a mágneszár felszerelésével, mely a kapu átalakításával is együtt jár.

Azonban, ahol a kapu túl messze van, vagy a tulajdonos nehezen tud kijutni a kapuhoz, a mágneszár felszerelése lehetővé teszi a lakásból való kapunyitást.

Kapunyitó elektronika vezérléséhez, az említett analóg rendszereknél általában szükség van még egy érpárra, amit a beltéri egységtől közvetlenül a mágneszárhoz (is) vezethetünk.

Ha a drágább digitális rendszert választjuk, akkor egy érpárral mindent letudtunk. Tehát akár a meglévő csengővezeték felhasználásával is egy igen stabil, sokfunkciós rendszert tudunk kiépíteni, amely a kapunyitást is meg tudja oldani ezen a két vezetőéren. Ilyen például a Futura Digital kaputelefon család. 

  Érintőképernyős képrögzítős kaputel.szett 7 coll FUTURA VDK2711 részletes ismertetéséhez kattintson ide!

Fontos azonban tudni azt is, hogy míg az analóg rendszerek tápfeszültség ellátása, közvetlenül a beltéri egységbe épített adapterről (ebben az esetben a beltéri egység tápvezetékét közvetlenül konnektorba lehet csatlakoztatni), vagy a hozzá járó külső adapterről történik. (Az esztétikus szuper vékony beltérik térhódítása révén ez az elterjedtebb.) Ez általában „dugasztáp” (a doboza „lóg” a konnektoron, mint egy telefontöltő), melynek kimenő vezetékét (általában 1 – 1,5 m) a beltéri egységbe kell csatlakoztatni.

Előfordulhat, hogy a kapunyitó elektronika (mágneszár) használatakor még egy külön tápegységre is szükség lehet, ami a mágneszárat látja el tápfeszültséggel.

A tápegység(ek) esztétikus elhelyezésének lehetőségére már vásárlás előtt érdemes gondolni.

       12V 1200mA stabilizált tápegység HQ részletes ismertetéséhez kattintson ide!

A digitális rendszerek legtöbbször sínre szerelhető (mint az áramvédő kismegszakítók), vagy kapcsolószekrénybe elhelyezhető tápegységgel rendelkeznek, amelyek mellé még egy külön dobozban lévő leválasztó egységet is el kell helyezni. Ezért ebben az esetben a vezetékezést úgy kell kialakítani, hogy minden egység (1 db) érpárja, ide a kapcsolószekrénybe legyen bevezetve. A mágneszárat a kaputábla megfelelő kivezetésére lehet kötni.   

BUS illesztő VDK.... készülékekhez FUTURA VDPS részletes ismertetéséhez kattintson ide!              DC 24V, 2,2A tápegység VDK.... készülékekhez FUTURA EPR-50-24 részletes ismertetéséhez kattintson ide!

Vezetékezés:

 A fenti leírásból eldönthető, hogy hány érpárra lesz szükségünk.

Léteznek a videó jel továbbításához koaxiális kábelt igénylő analóg rendszerek, de ezek ma már elég ritkák. A koax kábel ebben az esetben egy érpárnak tekintendő.

    Koax kábel RG-6A fehér részletes ismertetéséhez kattintson ide!

Ha nem koax kábeles a rendszerünk, analóg rendszernél, 50 m távolságig tökéletesen megfelel a 4 érpárat tartalmazó UTP vagy FTP kábel. Ezen minden elképzelhető egység összeköthető.

8 eres UTP kábel. CAT5E. RÉZ részletes ismertetéséhez kattintson ide!         8 eres árnyékolt FTP kábel részletes ismertetéséhez kattintson ide!

A kábel egyik végét a beltéri egységhez, a másikat a kültéri egységhez vezessük. A kültéri egység mögött egy kötéssel továbbvihető egy 2 eres kábelen a mágneszár nyitófeszültsége.

50 és 100 m között, az UTP vagy FTP kábel vezetőereinek párhuzamosításával az érkeresztmetszet megduplázható, ilyenkor csak abban az esetben van szükség még két szál vastagabb vezetékre, ha mágneszárat is használunk.

 Digitális rendszernél az alapbekötést a következő ábrán láthatjuk:

Két beltéri egységnél a kábelezés történhet sorba fűzéssel, vagy csillagpontba kötéssel.

Azonban 2-nél több beltéri egység, vagy 1-nél több kaputábla használatakor már szinti elosztó egységre is szükség van, ezért itt már csak a csillagpontos topológia alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy minden egység (kivéve a mágneszár(ak)) vezetéke egy közös helyre (kapcsolószekrény) kell, hogy összefussanak.

Két beltéri és egy kaputábla használatakor, ha könnyebben kivitelezhető a vezetékezés úgy, hogy a 2. beltéri vezetékét az első beltéri egységhez vezetjük, ezt a megoldást is használhatjuk, ekkor a 2. beltéri egységet párhuzamosan rákötjük az elsőre (az eljárás neve: sorba fűzés”). De egy későbbi esetleges bővítés során innen nem fogunk tudni tovább lépni, (ha az első beltéri és a kapcsolószekrényben elhelyezett tápegység + leválasztó egység közé 1 érpáras vezetéket használtunk).

Ezért célszerűbb a kisebb digitális rendszert is csillagpontosra tervezni. Azaz minden vezetéket egy központi helyre (a kapcsolószekrénybe) vezetni.

Ahogy fentebb már szó esett róla, a digitális rendszerek 1 érpáron (2 vezetéken) mindent meg tudnak csinálni. Az érpárnak csavart kialakításúnak kell lennie. (Ha párhuzamos kialakítású kábelünk van, azt egy fúrógép segítségével össze kell sodorni, úgy, hogy méterenként legalább 4-szer csavarodjon.) 75-100 m-ig kitűnően megfelel a réz áramvezetőjű UTP vagy FTP kábel, amiben ugyan 3-al több érpár van a szükségesnél, de a későbbiekben ez jól jöhet érszakadás, más berendezések összekötése miatt. 75-100 m-től 150 m-ig használjunk JB-Y (St) 2x0,8 mm tűzjelző kábelt.

 

Kaputábla: 

Vásárlás előtt tájékozódjunk róla, a kiszemelt kaputelefonnak süllyesztve,

vagy felületre szerelendő kültéri egysége van-e.


A süllyesztve szerelendőnek az elektronikája egy olyan dobozban van a készülék hátulján, ami falba, vagy kapufélfába való süllyesztés nélkül beázna, és nem is lenne esztétikus. Ezekhez általában az előlaphoz sem jár esővédő keret, pedig ha olyan helyre kerül ahol eső érheti, magunknak kell gondoskodni esővédőről.

A felületre szerelendő kaputáblákhoz jár az esővédő is.

 Fontos szempont még az éjszakai látás képessége. Megvilágító LED nélkül, gyenge látási viszonyok között csak az extra fényérzékenységű készülékek adnak elfogadható képet, ezért ezek nagyon drágák is.

A gyártók inkább a becsengetéskor felgyulladó LED-es megvilágítást helyezik előtérbe. Léteznek az emberi szemmel is látható fényű LED-el felszerelt, és infra LED-es készülékek is. Ki ezt, ki azt tartja jobbnak, annyi biztos, hogy a látogatónak az infra LED-es nem "süti ki a szemét". Az éjszaka látott kép mindkét esetben csak fekete-fehér.

Vannak olyan kaputáblák is, amelyek kódzárasak, vagy proximity kártyaolvasósak, ezek segítségével kódok beütésével vagy kártyákkal, kulcstartókkal is kaput nyithatunk magunknak hazaérkezéskor.

Kódzáras 1 lakásos kamera egys. VDK... szettekhez FUTURA VDT596 részletes ismertetéséhez kattintson ide!           Beléptető kártya olvasós kamera egys. VDK.. szettekhez VDT596ID részletes ismertetéséhez kattintson ide!

Digitális rendszereknél több kaputábla is lehetséges, egy vagy több beltéri egységgel felszerelt rendszernél is.

A kaputáblákat a bejárattal szemben, vállmagasságba szokás szerelni, hogy az alacsonyabb és a magasabb emberek fejét is lássuk. Előfordulhat olyan felszerelési hely, ahol ez nem megvalósítható, ilyenkor kell olyan szettet (vagy külön kiválasztható kapuegységet) vásárolni, amelyiknek állítható a kamera dőlésszöge. Ez általában csak 10-15 fok. Vagy vannak gyári döntő kerettel rendelkező kültérik is.

 

Beltéri egység:

Még kaphatóak a projektoros (kivetítős) fekete-fehér kijelzős készülékek is, de jóval nagyobb a színes LCD kijelzősek aránya. A kijelző mérete 2,5 coltól 7-10 colig terjed. Ma már a 7 colosnak is megfizethető ára van.

   Kiegészítő beltéri egység RL-10M szetthez. RL-10 részletes ismertetéséhez kattintson ide!

Az utóbbi időben a kagyló nélküli kihangosítós készülékek felé tolódott a hangsúly, de létezik kombinált, kagylós és kihangosítós változat is.

Az analóg készülékek is tudnak többféle csengető hangot, melyet telepítéskor kiválaszthatunk.

A digitális rendszerűek között találhatók képmemóriás készülékek is, melyek a saját beépített memóriájukba, vagy cserélhető memóriakártyára rögzítik a becsengető fényképét. A memóriakártyások médialejátszóként is tudnak üzemelni.

Egyes készülékek telefonvonallal is összekapcsolhatók, így ha távozáskor arra a funkcióra állítjuk a beltéri egységet, az fel fog minket hívni telefonon és kommunikálhatunk a látogatóval, vagy még ajtót is nyithatunk neki.

 

Több beltéri egység:

Erre akkor lehet szükség, ha a lakás túl nagy ahhoz, hogy a csengetést annak bármely pontján meghalljuk, vagy egyes részei eléggé el vannak szeparálva egymástól. ( Pl. emelet, földszint, pince; lakás, műhely, iroda, üzlet). Ezek egy nyomógombos kültéri egységről egyszerre hívhatók, vagy 2 nyomógombos kültériről külön-külön is.

Analóg rendszereknél általában kijelenthető, hogy a max. 4 db beltéri egység sorba fűzhető (párhuzamosan összekötjük minden kivezetését a másik készülék(ek) azonos jelölésű kivezetéseivel). Az analóg rendszerben azonban a házon belüli, egymással való beszélgetés (interkom) általában nincs kialakítva.

Az egy lakásos rendszernél, ha a kapunál becsöngetnek, minden beltéri leadja a csengető hangot, és mindegyiken megjelenik a kaputábla által közvetített kép. Ekkor bármelyik beltériről beszélgethetünk a látogatóval és bármelyikről nyithatjuk a mágneszárat is. Forgalmaznak már gyárilag összecsomagolt 2 beltéris analóg rendszereket is, vagy egyes típusokból külön is árusítanak önálló beltéri egységeket.

Digitális rendszereknél a beltéri egységek egymást is fel tudják hívni (persze a belső kamerák hiányában képkapcsolat nem lesz a két egység között, csak hang), sőt még a csengető hang is másképp szól, mintha kintről csöngettek volna.

 

Mágneszár:

A köztudatban elterjedt elnevezés nem egészen korrekt, mert azt az eszközt nevezzük mágneszárnak, ami valójában az ellen oldal. Ez az ellen oldal egy fészekszerkezet, amibe a hagyományos zár nyelve betolódik.

Helyesebb lenne elektromos ellen oldalnak nevezni, és azt a készüléket mágneszárnak (van ilyen) ami az ajtóban elhelyezett saját nyelvvel rendelkezik, és működésekor azt mozdítja el. Az elektromos ellen oldal tehát nem más, mint egy fészekszerkezet, mely a kapu kézzel történő megtolásakor kifordul a helyéről akkor, ha a reteszelését egy elektromágnes oldja. Az ellen oldal mindig az ajtó keretében található, és a mechanikus zár nyelvét foglalja magába. Ha kulccsal jövünk be az ajtón, akkor a zárnyelvet húzzuk vissza a kulcs elfordításával. Ha viszont kaputelefonról nyitjuk az ajtót, akkor az ellen oldalt tesszük szabaddá, a zárnyelv marad a helyén. Célszerű állítható zárnyelves típust választani, ezáltal kiküszöbölhetjük a fémajtó hőmérsékletfüggő méretváltozását.

Mágneszár normál működésű, reteszelhető, rövidpajzsos CV-14EP részletes ismertetéséhez kattintson ide!           Mágneszár normál működésű, hosszúpajzsos CV-14L részletes ismertetéséhez kattintson ide!

Mechanikai felépítése szerint megkülönböztetünk hosszú pajzsos és rövid pajzsos kivitelt is. A hosszú pajzsos azokhoz a mechanikus zárakhoz valók, amelyeken két zárnyelv található, egy a kilincsnek és egy a kulcsnak. Ilyenkor a - külső kilincs eltávolítása után (!) – úgy szereljük fel, hogy a kilincshez tartozó nyelv az elektromosan vezérelhető, a kulcshoz tartozó nyelv a fix kivágásba hatolhasson. Így éjszakára, vagy amikor hosszabb időre elutazunk, két zárnyelvvel is biztosíthatjuk a kapu nyithatatlanságát. A pajzsok mindkét típusnál megfordíthatók, így jobbos és balos ajtókhoz is használhatók.

A reteszelhető változatnál egy kis kar átbillentésével, például cégeknél, nappalra olyan helyzetbe állíthatók, hogy elektromos jel nélkül is nyíljon az ajtó. Munkaidő végén a kart átállítják, és ettől kezdve már csak a portás nyithatja belülről elektromos vezérléssel.

Elektromos vezérelhetőség szempontjából megkülönböztetünk normál működésű, és impulzusos mágneszárat. A normál működésűnél a kapu addig nyitható, amíg a beltéri egységen nyomva tartjuk a zárnyitó gombot, vagy egyes digitális beltérik a beállított ideig adják a nyitófeszültséget a zárnak. Az impulzusos működésűeknél a nyitáshoz csak egy elektromos impulzus szükséges, és nyitható állapotba kerül. Ezután csak egy nyitást engedélyeznek, majd ismét zárva tartják a nyelvet. Ezzel a zárral saját magunkat is kiengedhetjük a kapun, a beltéri egységen található nyitógomb megnyomásával. (Csak arra vigyázzunk, hogy legyen nálunk kulcs, mert különben nem tudunk visszajönni.) Ilyen zárakat inkább társasházak lépcsőházi bejáratához célszerű felszerelni, ahol a lakásból nem láthatjuk, hogy meddig kell nyomnunk a gombot a látogató beengedéséhez. Az impulzusos mágneszáraknál fenn áll annak a veszélye, hogy ha a látogató mégsem jött be, a zár mindaddig nyitható marad, míg valaki legközelebb ki nem nyitja az ajtót, bármennyi idő is teljen el addig.  Ezért kertes magánházakba csak nagy körültekintéssel javasolt.

 

Egyenáramú, vagy váltóáramú? Azokhoz a kaputelefonokhoz, amelyekhez nincs külön megadva (ezek vannak többségben), mindkét típust használhatjuk. Vagy azokhoz is jó az egyenáramú (DC), amihez váltóáramút (AC) írnak elő. Fordítva azonban nem igaz! Ha a kaputelefonhoz egyenáramú mágneszárat írt elő a gyártó, váltóáramút nem használhatunk.